Helyi leírás
BOYTA - BAJTHA - BAJTA
Kataszteri területe: 933 ha. Mezőgazdasági földterület 521 ha, amelyből 397 ha szántó. Erdő területe: 348 ha.
Határai : Délen és nyugaton – GARAMKÖVESD
Délkeletről - rövid szakaszon HELEMBA
Északon - IPOLYSZALKA
Keleten: - LELÉD
Tengerszint: 110m - 388 m között
Párkánytól 7 km-re északkeletre, a Kovácspataki-hegyek nyugati oldalán, a hegyekkel azonos nevű (szk.: Burda) természetvédelmi terület szélén található. Dombos vidéken, egy völgykatlanban fekszik.
A falu hosszúkás téglalap alakú, középen kiszélesedő, délen egészen elkeskenyedő. A területe dombos, hullámos, eléggé tagolt. A föld összetétele: az erdős területeken barna agyagos, majd sziklás, az alacsonyabb részeken fekete, majd barna agyagos talaj.
Nyelvjárás szempontjából a dunai nyelvjárás főcsoportjába tartozik, főleg palócos beszédi sajátosságai vannak.
Ruházati szempontból az alsó-ipolymenti népviselethez tartozik melyet 7 község falucsoportja alkot: Bajta, Leléd, Helemba, Ipolyszalka, Ipolykeszi és a Magyaroszágon lévő Letkés és Ipolytölgyes.
„Furcsa, illatos, ördöngős kis falu ez a Bajta, ahol születtem. Száz ház sem volt benne. Fatornyos templomát, amely egyébként domboldalban karcolta a viharfelhőket, a falu határán kívül sehonnét sem lehetett látni. Fölségesebben erdőkoszorúzott település sehol sem fészkelt. Szép falucska volt, ha mondom. Mi láttuk a Süse-hegyről a Börzsöny Csóványosát, meg a márianosztrai búcsújáróhely Kopasz hegyét is. De azok nem láttak minket.”
(részlet: Drozdy Győző - Bajtai kisbetyárok)
A múltban a hét község eléggé zárt falucsoporttá való alakulása tette lehetővé a községek hagyományos gazdálkodását a magán és a közös életben. E nép szoros összetartozását elsősorban a hét község földrajzi elhelyezése alakította ki, illetve segítette elő.
A községek a Börzsönyt északról megkerülő és délnek forduló, a hegység nyugati oldalán végigfutó Ipoly két partján, a Duna felé kissé kitáguló, dombossá, majd lapossá váló völgyrészben helyezkednek el. A Felföld egy pontosan körülhatárolható területén táji meghatározásból: „Az Ipoly alsó folyása mentén lakók” -nak lehet nevezni.
E tiszta magyar közösség lakossága nemzetiségekkel teletűzdelt környezetben élt.
Néprajzi képük kialakulásában a nemzeti hovatartozáson felül kimutathatók mindazon tényezők, amelyek befolyásolhatók az egyes jegyekkel bíró falucsoporttá alakulását.
E hét község közösségi életében nagy szerepet játszott a vallási élet is, amely összekapcsolta e községek népét, hiszen mindnyájan katolikusok voltak. Többnyire búcsúk alkalmával összejártak látogatóba, vagy vásárok és lakodalmak alkalmával.
/forrás: Bajta község krónikája/