Gyermek viselet
A csecsemőt négysarkas vánkosba pólyázták. Hasított ingecskét adtak rá, aminek a nyakát bolti pertlivel húztak össze. A pelenka mindig régiből került ki.
A már csúszó-mászó gyerekekre is általában valami puha, melegebb anyagból való hasított ingecske került. A lábra álló kicsik „obonyt” kaptak. Ebben jártak a gyerekek vagy tízéves korig. Ez egy kis egyben ruha volt: dereka testhez simult, derekától pedig ráncolt kis szoknyarész volt hozzá. A hűvös időben lábközt hasított „kezeslábast” adtak az „obony” alá.
A lánykáknak magas szárú kapcsos cipőt vettek. A fiúgyermekek már hétéves koruktól csizmában jártak. A cipőt, csizmát addig hordták, míg tavasszal a kezes-lábassal együtt le nem rúgták magukról. A gyermekcsizmát mindig a puhább bőrből készítették, és mindig a gyerek lábánál jóval nagyobbat, hogy több éven át hordhassák.
Ez az öltöztetés forma a 19. század 90-es éveitől a 20. század 30-as éveiig volt elterjedve. Idővel ez a régi falusi öltöztetés mód elmaradt.
/forrás: Bajta község krónikája/