Az első iskola
Az első iskolát 1867-ben építették Simor János esztergomi érsek hozzájárulásával, aki 50,-forinttal, 1800 téglával és szükség szerint építkezési faanyaggal járult hozzá.
A lakosság együttesen 100,- forinttal és munka segítséggel járult hozzá az iskola építéséhez.
Az első iskolai tantermet átengedték a tanítói laknak, majd a tanítói lak végén rendeztek be egy helységet az iskola számára. Az akkori plébános Korber Sándor saját pénzén vásárolt 14,- forint értékben egy kályhát és 8,- forint értékben iskolai eszközöket.
Kovács József bajtai lakos végrendeletileg 3 hold földet adott az iskola részére. Pénztári alapítványt is tett az érsekújvári bankba. Másfél hold földet a kántortanító részére a másik másfél hold földet, vagy annak jövedelmét a szegény sorsú iskolásoknak iskolai eszközök vásárlása.
A végrendeletébe bele volt foglalva a következő: „ Amint az iskola elveszti a római katolikus jellegét, abban az esetben a végrendeletben hagyott föld, valamint a bankban elhelyezett betét összege a templom javára fordítandó.“
1891 – 1895-ben rendeződött az iskola helyzete, amikor írásba rögzítették, hogy az iskolát a római katolikus hitközség tartja fenn. A tantermet ellátták az akkori idők igényeinek megfelelően szemléltető eszközökkel. Az iskola tetőzete akkor fazsindelyes volt.
A kántortanítói lakás: 2 szoba, 1 konyha, 1 kamra, 1 pince. A kántortanító évi jövedelme 345 forint és 80 krajcár volt.
A tanulók létszáma 45-60 szokott lenni. A tanteremben a padok két sorban voltak elhelyezve, mivel az iskola szűk volt. 1912-ben a padokat felújították. Idővel az iskola tetőzete is teljesen tönkre ment, főleg a szomszédos Juhászék felől. A tanfelügyelőség az iskolát rossz állapotáért be akarta záratni, mivel az veszélyes állapotban volt. A helyi iskolaszék tagjai ígéretet tettek, hogy az iskolát megjavítják. A tetőzet alá alátámasztó gerendákat helyeztek, és a falakat kívülről megtámogatták. A tetőzet kátránypapírral lett befödve. Ez a kényszer helyzet 1919-ig tartott, majd 40.000,- Csehszlovák korona költséggel az iskolát átépítették. Az iskola földek után járó haszonbért is az átépítésre fordították.
1919. nyarán lett átadva az iskola. Egy tanterme volt, szűk folyosóval.
1921 – 1922-es iskolai tanévben 76 tanuló vett részt az iskolai oktatáson. Karácsonykor az iskolások színdarabot adtak elő. A bevételből vásárolták meg a köztársasági elnök képét, az állami címert és az állami zászlót az iskola részére.
1922 – 1923-as tanévben az iskolai oktatáson 82 tanuló vett részt. Tél idején a tanító a felnőttek részére ismeretterjesztő iskolázást tartott. Hallgatók száma 39 fő volt.
Tekintettel arra, hogy a községben az iskolaköteles gyermekek száma növekedett és az iskolában már a padokban szorongtak a község kénytelen volt egy új iskolát építeni. A jelenlegi iskolát 1932 – 1933-ban építették, amelyben akkor 2 tanterem, 1 iroda és egy bejárati folyosó volt. Az iskolát már modernebb bútorzattal látták el.
Kántortanítók névsora 1945-ig:
1. Kovács József
2. Jóhn József
3. Csongrády Nagy István (1842 - 1843)
4. Vajdovics János
5. Pillisi István
6. Méri Ferenc
7. Lehner József
8. Csongrády Nagy Lajos (1866 - 1873)
9. Papp Lőrinc (1874 – 1875)
10. Drozdy Gyula (1875 – 1891)
11. Renner Ignác (1891 – 1896)
12. Borz János (1896 – 1911)
13. Willand János ( 1911 – 1926)
14. Zillich Ernő ( 1926 – 1940)
15. Érdi Sándor (1942 – 1945)
/forrás: Bajta község krónikája/