Plébánosok
A templom a kutatások szerint már a II. században létezett mint kápolna. Mivel Bajta 1785-ig Szalka filiája volt feltételezhető, hogy az ott szolgálatot teljesítő plébánosok jártak át Bajtára.
Az alábbi névsor az „Ipolyszalka kulturális öröksége és említésre méltó mozzanatai” című könyvből származik.
Plébánosok névsora Ipolyszalkán 1465-től:
(Forráshely: „SERIES PAROCHIARUM ET PAROCHORUM ARCHIDIOCESIS STRIGONIESIS”)
1465. occ - Georgius
1647. occ - Kubacska Joannes (Kubacska János)
1662. occ – Palanki Valentinus (Palanki Bálint)
1689. máj. – 1690 - Sut Albertus (Sut Albert)
1690. ápr. 12. – 1692 – Boross Valentinus (Boross Bálint)
1692. máj. 05. – 1692 – Berenczey Joannes (Berenczey János)
1692. nov. 09. – 1693 – Radoványi Franciscus Petrus (Radoványi Ferenc Péter)
1695. máj. 30. – 1696 – Gyöngyössi Georgius (Gyöngyössi György)
1696. jún. 24. – 1704. máj. 01. – Pethő Franciscus (Pethő Ferenc)
1704. máj. 01. – 1718. máj. 18. – Knescovic Casparus (Kneszkovics Gáspár)
1718. jún. 08. – 1732 Aranyossy Franciscus (Aranyossy Ferenc)
1732. ápr. 05. – 1755. szept. Svabenszky Adamus (Svabenszky Ádám)
1755.szept.14. – 1757. ápr. 18. Zobek L. Alexius (Zobek L. Elek)
1757. ápr. 18. – 1790 Salay Josephus (Szalay József)
1785-ig a községnek nem volt plébániája. Szalkán 1757 – 1790-években Szalay József volt a plébános. Az ő papi szolgálati ideje alatt nyert önálló lelkészséget, plébániát Bajta.
Plébánosok névsora Bajtán 1785-től:
1. 1787 - 1812
VÖRÖS FERENC (Vörös Franciscus) volt Bajtának az első kihelyezett káplánja. 1759. augusztus 6.-án született Tardoskedden. A pozsonyi központi szemináriumban végzett 1785-ben. Tornócra került, majd 1787-től bajtai plébános. 1812. június 12.-én halt meg Bajtán és itt helyezték örök nyugalomra. A sírhelye sajnos nem ismert.
2. 1812 - 1826
HORVÁTH AITICH MIHÁLY (Horváth Aitich Michael) 1804-ben végezte el a négy éves teológiát a Pázmáneumban. Utánna máriavölgyi káplán. 1805-ben Cseklészen, 1807-ben Udvardon, 1809-ben Érsekjúváron, 1811-ben a Budai várban végezte papi szolgálatát. 1812. augusztus 18.-án nevezik ki bajtai plébánosnak, ahol 1820-ban alesperes, majd 1826-ban honti főesperes. Még ebben az évben Kemencére távozik, ahol 1826-ban halt meg.
3. 1826 - 1832
KREMNICSKA TAMÁS (Kremnicska Thomas) 1794. június 6-án született. 1817. augusztus 22-én szentelték pappá. Rövid ideig tartó segédlelkészkedése után 1826. júniusában bajtai plébános lett. Később tanár és lelki igazgató a nagyszombati papnevelőben, 1833–52-ben aligazgató az esztergomi presbyteriumban, utóbb pozsonyi kanonok, ahol meghalt 1860. január 16-án. Két latin nyelvű egyházi művet írt: Instructio practica confessarii usibus.. 1-2. Pozsony, 1847; Paraphrasis psalmorum... Esztergom, 1857.
4. 1832 - 1832
TURCSÁNYI KÁROLY (Turcsányi Carolus) 1794-ben végezte el négy éves teológiai tanulmányait. 1832. május 16-án nevezték ki Bajtára. 1832. december 12-ig volt átmeneti plébános Bajtán. Innét Dunamocsra került ahol 1837. április 21-én halt meg.
5. 1832 - 1837
ORDÓDY TIVADAR /alsó-lieszkói ordódi/ (Ordódy Theodorus) esztergomi kanonok, Ordódy János megyei főjegyző és Rainprecht Mária fia, szül. 1801. szept. 14. Bagotán. Bölcseleti és teologiai tanulmányait a szent István papnevelőben végezte, ezután 1825. március. 26-án fölszenteltetett és Nagykérre ment káplánnak. Innét 1828-ban Tardoskeddre, 1832-ben Bajótra került hasonló minőségben. 1832. december. 12-én bajtai plébános lett. 1837. április 12-én Kövesdre került. 1848-ban alesperes, 1850. január 19-én pedig drégelypalánki plébános lett. 1854. május 30. óta kanonok volt az esztergomi káptalanban és miután a bazilika felszenteltetett, 1856 óta az első székesegyházi plébános s egyúttal a Boldogságos Szűz oltárának igazgatója. 1859-ben kapronczai apáttá neveztetett ki. 1862. december. 31-én a kortól és betegeskedéstől elgyengülve, lemondott plébániájáról. Meghalt 1864. március. 31-én Esztergomban.
Költeménye van az Urániában (1829–32).
Kézirati munkája: Óda ő emin, Rudnay Sándor magyarországi herczegprímás tiszteletére.
6. 1837 – 1854
BIRKÉS GYÖRGY (Birkés Georgius) 1794-ben született Bajóton. 1818-ban szentelték pappá és Dunamocsra került a beteg plébános mellé. A következő évben Karancsság majd Nyergesújfalu plébánosa. 1830-tól Paláston teljesít papi szolgálatot. Bajtára 1837. április 12-én helyezik. 1854-ben lemond és nyugalomba vonul, de a következő évtől Alsóvárad plébánosa. Bajóton hal meg 1871-ben.
7. 1854 – 1871
KORBER SÁNDOR (Korber Alexander) 1819. február 5-én született Bajnán. Nagyszombatban szentelték pappá. Káplán Nyéken, Busán és Szomoron. 1854-tól Bajtán plébános 1871-ig amikor párkányi plébános lett.
8. 1871 – 1872
TORNAI KOVÁCS IMRE (Tornai Kovács Emericus) 1835. április 17-én a Veszprém megyei Tornán született. Győrben filozófiát, Pozsonyban jogot, majd Esztergomban teológiát tanul. 1860. július 29-én pappá szentelik. Aztán Kürtön tevékenykedik majd 1862-től Gútán. 1871-ben áthelyezik Bajtára. 1872. november 8-tól 1874. augusztus 3-ig Alistálon plébános.
9. 1872 – 1887
EDÉNYI MÁRTON (Edényi Martinus) 1819. november 15-én született Bánhidán, Komárom megyében. A nagyszombati filozófia és a teológia tanulmányait 1844. július 18-án fejezte be, amikor pappá szentelték. Utána Vásárúton munkálkodik. Dunaszerdahelyi egyházi felettesei 1848. június 1-én kinevezték Alistálra, ahol az év október 3-tól töltötte be hivatalát. 1872. december 20-án áthelyezik Bajtára. 1887. március 9-én itt hal meg. A sírhelye sajnos nem ismert.
10. 1887 – 1914
SIMOR LÁSZLÓ (Simor Ladislaus) 1860. február 12-én született Esztergomban. 1882-ben szentelték pappá és Tölgyesre került, majd 1893-ban Kemencére, 1895-ben Gútára és onnét 1887-ben Bajtára helyezték. 1914-ben Bart község római katolikus lakossága virágvasárnapján fogadta ünnepélyesen új lelkiatyját, Simor László esperes-plébánost. A fogadtatás lelkes és impozáns volt. Ezzel egy időben a párkányi alesperesi kerület tanfelügyelő esperesévé nevezték ki. Temetése 1938. február 24-én volt Párkányban.
11. 1914 – 1933
JURKA JÓZSEF (Jurka Josephus) 1876. február 27-én született Léván. Az esztergomi papnevelő intézetben tanult és 1904. február 6-án szentelték pappá. 1904. augusztusában főgimnáziumi tanárnak küldték Nagyszombatba ahol 1909-ben tanulmányi felügyelő lett. 1914. márciusában Jurka József a nagyszombati érseki konviktus prefektusa - Bajtára helyezték. A Szent Ágoston irodalmi társulatnak tagja. Több színdarabot rendezett. 1933-ban Zsemlérre helyezték, ahol 1947-ben halt meg. A sírhelye is Zsemléren található.
12. 1934 - 1942
BENYE FERENC (Benye Franciscus) 1906-ban papnövendék Esztergomban. Később érsekújvári káplán majd 1917-ben Ekelre kerül. 1934-ben nevezik ki Bajtára. Bajta község szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén tartja búcsúját. Ezen a napon iktatták be a község új plébánosát. 1942-ben hal meg Bajtán. Sírja a mai napig megtalálható a helyi temetőben.
13. 1942 – 1943
SZÖLGYÉMI JÓZSEF (Szölgyémi Josephus) 1942-ben kerül Bajtára mint plébános helyettes. 1943. májusában Budapestre helyezik a Szent Család plébániára.
14. 1943 – 1945
LACKNER FERENC (Lakcner Franciscus) 1943-ban Budapest ferencvárosi segédlelkészt bajtai plébánossá nevezte ki Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprimás.
15. 1945-1946
DROZDY GYULA (Drozdy Julius Zoltanus) 1913. augusztus 24-én született Párkányban. Teológiai tanulmányi után 1939. június 18-án szentelték pappá. 1939-től Komjáton volt káplán. 1943-ban Nyitraszőlősre került. 1944-ben egy évre fel volt függesztve papi hivatalából. 1945-ben került Ipolyszalkára és egyben Bajtára is mivel akkor a nehéz háborús idők után Bajtának nem volt saját plébánosa. 7 hónapon keresztül szolgálta a bajtai híveket. 1959-ben Tardoskeddre került. Nyugdíjas éveit szülővárosában töltötte. 1988. június 20-án halt. Ipolyszalkán helyezték örök nyugalomra.
16. 1946 - 1948
VÉGH LÁSZLÓ (Végh Ladislaus) 1914. augusztus 17-én született Vízkeleten. 1941. június 22-én szentelték pappá és Nagysallóba helyezték. 1942-ben Marcelházán, 1943-tól Galantán teljesít papi szolgálatot. 1946-ban helyezték Bajtára és két évet töltött itt. 1948-ban Barsbesére kerül, onnét 1950-ben Negyedre majd 1951-ben Balonyra. 1964-ben Nemeskajalra helyezik és itt is hal meg 1991. július 9-én.
17. 1948 – 1960
BRUCKNER LÁSZLÓ (Bruckner Ladislaus) 1911. február 3-án született Nagyhinden. 1938. június 26-án szentelték pappá és Galántán, Párkányban majd Érsekújvárban káplánkodott. 1940-ben Budapestre, Józsefvárosra került. A háború után Ipolyságon és Besén teljesített papi szolgálatot. 1948-ban Bajtára helyezték. 1960-ban Farnadra majd 1965-ben Egegre nevezik ki papnak. 1976-tól ismét Ipolyságra kerül. Itt tölti nyugdíjas éveit és itt is hal meg 1988. szeptember 13-án.
18. 1960 – 1961
FARKAS JENŐ (Farkas Eugenius) 1922. január 22-én született Szencen. Itt érettségizett 1941-ben, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. 1946. június 23-án szentelték pappá. Nyitraperjésen majd 1947-ben Barstaszáron káplánkodik. 1948-ban Szencre és még ebben az évben Nádszegre kerül. 1949-ben Pozsonyban a Szent Márton plébániára helyezik. Majd Csicsón, Kiskeszin és 1960-tól Bajtán teljesít papi szolgálatot. Innét Nagyabonyba, aztán Nagymegyerre és végül Albárra helyezik ahol 1979. szeptember 18-án 57 éves korában hal meg.
Az 1950-es években kezdtek megjelenni versei, műfordításai. Jeles szlovák költők verseit fordította magyar nyelvre, köztük Andrej Sládkovič, Ján Botto, Andrej Plávka műveit, de fordított prózát is, például népmeséket Pavol Dobšinský népmese gyűjteményéből. Szlovák szerzők műelemzéseit, könyvismertetéseit szintén lefordította magyar nyelvre, például Eugen Pauliny utószavát a szlovák népmesékhez vagy Milan Pišút utószavát Andrej Plávka válogatott verseihez.
Farkas Jenő első verseskötete 1965-ben „Csendország" címmel jelent meg, ezt az 1969-ben „Valaki jár a nyomomban" című kötet követte. A hatvanadik születésnapja előtt elhunyt papköltő kéziratban maradt verseit a Glória Kiadó 2006-ban „Válogatott Versek" címmel jelentette meg.
Farkas Jenő munkássága nemcsak papként és költőként volt jelentős, hanem olyan emberként is, akinek küldetése van a világban. Mély érzésű, nagy tudású, Isten titkainak lényegét felismerő ember volt, aki a Szentlélek segítségével képes volt gondolatait szépen rímelő verssorokban papírra vetni. Óriási szíve nemcsak szépséggel és szeretettel volt csordultig, hanem fájdalommal és szomorúsággal is. Meghatotta őt a születés csodája és az elmúlás szomorúsága, gyönyörködött a gyermek őszinteségében és az aggastyán bölcsességében, örült a pillangó röptének, a madarak csiripelésének, a szőlő nedűjének és a jóízű csallóközi gyümölcsnek. Szerette ezt a földet.
Farkas Jenő évekig teljesített szolgálatot papköltő-plébánosként Nagymegyeren. 2006. június 23-án szabadtéri szentmise keretén belül avatták fel emléktábláját.
Farkas Jenő verseinek mély üzenete van:
„Imádd az Istent, Szeresd az embert és Csodáld a természetet!"
19. 1961 – 1962
FASKAS LÁSZLÓ (Farkas Ladislaus) 1931. június 7-én született Érsekújvárban. 1956. június 24-én szentelték pappá és Diószegre került káplánnak. 1957-ben Zselízre, 1958-ban Dunaszerdahelyre majd Komáromba, 1960-ban Köbölkútra majd 1961-ben Bajtára került. 1962-ben börtönbe vetették egészen 1965-ig. Ezután Komáromfüssre, 1967-ben Bartra, 1970-ben Gímesre és 1976-ban Dunamocsra nevezték ki plébánosnak. 1990-ben Ipolyszakállason teljesített szolgálatot. 1998. augusztus 1-től kisegítő plébános volt Nemesócsán. Még ebben az évben, november 1-én Garamkövesdre került. 2003. július 1-én nyugalomba vonult és haláláig a dunamocsi plébánián élt ahol 2005. november 5-én halt meg.
20. 1962 - 1975
JÓNÁS DEZSŐ (Jónás Desiderius) 1925. november 1-én született Diószegen. 1950. május 6-án szentelték pappá. 1954-ben Szencre került majd 1958-ban Érsekújvárba. 1962-ben Bajtára helyezik egészen 1975-ig amikor Bajtát újra Ipolyszalkához csatolták. Ekkor Kisgyarmatra kerül plébánosnak, majd 1985-ben Szőgyénbe helyezik ahol autó balesetet szenved. A katolikus hívek egy temetői sírjel mintájára készült emlékjelet állítottak számára, amelyen a plébános porcelánfényképe is látható. A síremlék fekete márványtábláján a következő felirat olvasható: „ 1985. december 5-én ezen a helyen tragikus halállal elhunyt. Emléke örökké él szívünkben.” A bajtai templomban is megtalálható egy fekete márvány emléktábla az itt szolgálatot teljesítő plébános tiszteletére. Örök álmát szülőhelyén a Diószegi temetőben alussza. Sírkövén ez áll: „Igaz szívvel szolgáltam neked, magasztalva jóságos neved.“
21. 1975 – 1986
GODA KÁROLY (Goda Carolus) 1920. február 20-án született Dunaradványon. 1947. június 22-én szentelték pappá és Alsókorompára helyezik ki káplánnak. 1948-ban Szárazpatakon, 1949-ben Diószegen, 1950-ben Dunaszerdahelyen, 1955-ben Muzslán, 1964-ben Garamkövesden teljesíti papi szolgálatát. 1974-ben került Ipolyszalkára és 1975-ben Bajta plébánosa is lett. 1986-ban Szőgyénbe helyezik majd 1987-ben Párkányba ahol 1992-től segédlelkészként működött. 2011. december 11-én halt meg. Sírhelye Muzslán található.
22. 1986 -20..
VANDA KÁROLY (Vanda Carolus) 1956. március 24-én született Nagycsalomján. 1980. június 15-én szentelték pappá és Lévára helyezték káplánnak. 1985-ben Kisgyarmatra, 1986-ban Ipolyaszalkára került. 1986-tól végzi Bajtán is papi szolgálatát.
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János 3:16)
/forrás: Ipolyszalka kulturális öröksége és említésre méltó mozzanatai, Magyar Katolikus lexikon, Drozdy Gyula levele, Dominikánska knižnica/