Török uralom után
Bajta az 1696-évi összeírásban nem szerepelt, mivel teljesen elpusztult.
A földesurak érdekében állott, hogy a községeiket benépesítsék s a parlagon heverő földeket, művelés alá vessék.
Az 1713-évi canonica visitáció szerint Bajta községből már némi adatot szolgáltat.
A plébános 8 mérő földjén a munkákat a hívek végzik. Rétjén 1 szekér széna terem. A hívőktől 10 mérő búzát, 10 rajnai forintot és fát szükség szerint kap.
A tanító Mikes Albert 80 éves.
1725-ben történt egyházi összeírás szerint 17 jobbágy és 8 zsellér család lakott a községben, akik szőlőműveléssel foglalkoztak. Télnek idején az érseki erdőn fakitermeléssel, valamint az uradalom részére szenet égettek a "szénégető" elnevezésű erdőrészben.
1729-ben az itteni lakosság a Kövesdiekkel és Lelédiekkel együtt megkárosították a Kicsindi lakosságot, mivégből nyomozás történt.
1737 augusztus 25-én, tanácsosok és nemesek járták be a határokat. Az ellentéteket kiegyenlítették, és a határdombokat megállapították.
1754-évi canonica visitáció szerint a templom közel van az összedőléshez.
1800-ban történt egyházi összeírás szerint 22 jobbágy és 32 zsellér család lakott a községben.
1816-ban július 11-én Piusz napján jégverés pusztította el a határban a termést.
/forrás: Bajta község krónikája/