Török megszállás
A törökök 1543 augusztus 10-én szállták meg Esztergomot és egyben átkeltek a Dunán, és birtokukba vették Kakatot is (Párkányt).
1552-ben a török hódoltsági terület Újbarsig, a Léva fölötti községekig, a Zsitva mentén Verebélyig, Nyitra megyében Tardoskeddig terjedt ki. Összesen 216 falut foglalt magába 2432 házzal.
Bajta 1587-ben az esztergomi érsekség birtokaként szerepelt, mégpedig Bajt néven.
1593-ban megkezdődtek a török elleni harcok. Pállfy Miklós érsekújvári tábornok tízezres serege megtisztította az Ipoly völgyét a hódítóktól. Esztergom elvesztését a török igen fájlalta és kisebb-nagyobb csapatokban szinte állandóan Esztergom és Párkány körül ólálkodott.
1594-ben Esztergom ostroma alatt a német katonaság pusztította el a községet. A lakosságot teljesen kiirtották, úgyszintén ez időben nem csak Bajtát de a környékbeli községeket is.
1605 augusztus 30-án Ali pasa fővezér vagy 40.000 főnyi seregével Esztergom alá érkezett és hadműveleteket kezdett. Esztergom másodszor is török kézre került.
A vármegyék panaszai egyre növekedtek, így 1625-ben az országgyűlés is foglalkozott a sérelmekkel és arra kérte a királyt, küldjön ki biztosokat a törökökkel való újratárgyalásokra. A béketanácskozás, az úgynevezett "szőgyéni" trakta 1625 április első felében kezdődött meg Kőhídgyarmat határában.
A törökök csak papíron tettek ígéretet a béketárgyalásokon megkötött szerződések betartására. A béketárgyalások után is csak kizárólag a rablásokra, fosztogatásokra, az öregek és a gyermekek elhurcolására törekedtek.
Bajta község a felszabadító harcok alatt teljesen elpusztult.
/forrás: Bajta község krónikája/