BAJTA NOSZTALGIA

~Nagy János~

Erdő régen és most is. Tölgy, gyertyán. Partos oldal, dombtetőn van a kataszteri határ. A néphagyomány szerint Nagy János nevezetű betyárról nevezték el.

~Koppán kútja~

Forrás az erdő szélén, régen gémeskúttal, vize iható. A kőt kővel van kirakva, fölül faráma rajta palánk. A víz kb. 1,5 méterre van a felszíntől.

~Aranyosi~

Szántó régen és most is. Vörös, csipákos, ragadós talaj. Figurákat csináltak belőle, ki is lehetett égetni. Földcsuszamlás volt ezen a területen. A tulajdonos Aranyos nevezetű ember volt.

~Papfenék~

Szántó régen és most is. Jó talaj, lapos terület. Papi birtok volt valamikor.

~Kisproletárok~

Szántó régen és most is. Jó talaj, minden megterem benne. A Koppán kútja patak két részre osztja. Galagonya bokrok voltak itt valamikor.

~Koppán kútja patak~

Enyhe völgyben folyik. A medre 1,6 méter széles és 1 méter mély volt valamikor, árkolni szokták. A partján itt-ott fűzfabokor volt, amelyet kosárfonáshoz használtak. Az erdőből és két forrásból vezeti le a vizet.

~Pankhart~

Szántó régen és most is. Jó termőtalaj. A név eredetére nincs magyarázat.

~Borsószéle~

Szántó régen és most is. Barnás-fekete jó termőtalaj.

~Nagyproletárok~

Szántó régen és most is. Régen két sor fa volt benne, amelyet 1935 körül kivágtak. Eredetileg prímás birtok volt. A falu lakosai az 1920-as években vették meg. A terület szélén galagonya bokrok voltak.

~Községföldek~

Szántó régen és most is. Gyenge minőségű talaj. A község volt a tulajdonos. Ebből: Kántor földek 3 hold, Harangozó földek 3 hold, Bika rét. A többi területet a község bérbe adta.

~Kántor földek~

A falu kántora kapra használatra. Több helyen is volt ilyen föld, amit a kántor használt.

~Harangozó föld~

A mindenkori harangozó kapta használatra.

~Bika rét~

A községi bika gondozója kapta használatra.

~Pap kútja~

Csak egy gödör, az állatok ittak belőle. A víz a Koppán kútja patakba folyt. A pap ásatta.

~ Koppán kútja II.~

Egy forrás egy gödörben, mélysége kb. 1 méter volt, körben gyeppel és egy kis kifolyóval. A néphagyomány szerint Koppány vezér lovainak lábai nyomán fakadt a forrás.

~ Koppán kútja rét~

Régen és most is kaszáló, rét. Vizenyős talaj. Jó széna termett itt, a lovak szerették. A füvet a területen kívül kellett szárítani a nedves talaj miatt.

~Koppán kútja szántó~

Szántóföld régen és most is.

~Pap kútjai híd~

Híd a Koppán kútja patakon. Régen fahíd volt, 1960-tól betongyűrűs áteresz.

~Fenék patak, Fenéki patak~

A szalkai pusztában ered egy forrásból. Mindig van benne víz. A patak két oldalán ritkán fűzfák vannak. Enyhe völgyben, a völgyes fenéken folyik. A szomszédos területen esőzéskor mély sár van.

~Fenéki híd~

A Fenéki patakon át vezet. Régen gerendákból volt, rajta földel. 1960-tól beton áteresz.

~ Irtványok~

Most szántó, régebben szántó egy kis erdővel, ligettel. Enyhén lejtős talaj, elég jó a minősége. A kis erdőt kivágták, innen ered a neve.

~Móricok~

Szántó régen és most is. Enyhén lejtős, tűrhető minőségű talaj. Móric nevezetű testvéreké volt.

~Pap kútja rétek~

Rét, nádas, a szélein szántó. Rossz, savanyú széna termett rajta. Most halastó.

~Halastó~

Régen rétek és mocsár volt itt. Az 1960-as években létesítették. A Koppán kúti és Fenéki patak táplálja. A partján valamikor kacsafarm volt. Halakat telepítettek bele. A vizet a szövetkezet öntözésre használta.

~Híd~

Régen fahíd, ma betongyűrűk.

~Hídon alul, Híd alja~

Régen a patak jobb oldala szántó, bal oldala az országútig rét volt. Most mindkét oldal szántó. Barna elég jó talaj, kissé vizenyős.

~Fenék~

Régen és most is szántó. Jó fekete talaj. Esőzéskor feneketlen sár van itt. Egy részen földcsuszamlás volt akkor több forrás tört itt elő.

~Bocskorosok, Bacskorosok~

Régen szántó, 1958-tól gyümölcsös és szántó volt. Ma nem gondozza senki. Részben barna, részben fehéres, könnyű talaj, főleg a dombokon. Dombos terület. A népi emlékezet szerint román katonák hagyták itt bocskorukat 1920-ban, amikor a vörös proletárok megzavarták őket. Más forrás szerint a törökök hagyták itt bocskorukat.

~Kakas szőlő~

Régen szőlő, gyümölcsös. Kb. 1890-ben adták el, földarabolták és szántó lett belőle. Maradt néhány gyümölcsfa. Hullámos, dombos terület. Tűrhető minőségű talaj, de nagyon munkaigényes. Eredetileg Kakas nevezetűeké volt.

~Jegyző föld~

Gyümölcsös. A jegyző használta. Nem tudni ki a tulajdonos. Itt tanulták a diákok, hogyan kell metszeni, oltani a fákat.

~Hosszúk, Hosszak~

Szántó régen és most is. A legjobb minőségű földek közé tartozik. Sík, lapos terület. Nem hosszú földek volta benne.

~Juhakol~

A szövetkezeti telep része. Kb. 1962-től 1975-ig tartottak itt birkákat.

~Hosszak útja~

A Hosszak szélén a szövetkezeti telepen keresztül. Földút.

~Tyúkfarm~

A szövetkezeti telep része.

~Szövetkezeti telep~

A Hosszak földjén építették. Malacokat és teheneket is neveltek itt.

~Hosszúk dombja~

Domb a Hosszúk és a Bocskorosok között. Enyhe domb, jó talaj. A kukorica jól termett ezen a területen.

~Kukoricások~

Kb. 2 hektáros szántó az országútnál. Barna, jó talaj. A kukorica jól termett benne.

~Szurdok~

Az országút a domb tetején egy átvágott sziklán vezet át.

~Csücskösök~

Az országút mellett egy darab rét és egy darab szántó. Szabálytalan dűlő, szélei több csücsökben végződnek.

~Kacsafarm~

A halastó partján terült el. 1958-tól 1972-ig használták.

~Gápa~

Szántó régen és most is. Dimbes-dombos terület. Az elnevezésre nincs magyarázat.

~Kerek domb~

Szántó régen és most is. Az oldalán út megy keresztül. Kerek domb, púp.

~Fehér hegy~

Inkább csak domb. Régen szántó, kb. 1965-től gyümölcsös, diós. Azért nevezik fehérnek, mert a talaj fehér a mésztartalomtól. Gyenge minősége van.

~Cinege szőlők~

Régen szőlő most parlag. Jó fekvésű, meleg oldal.

~Öreg út~

Határi út. A faluból vezetett Szalkára. Az 1930-as évekig ez volt az országút. Nagyon meredek volt, ezért új utat építettek.

~Cigányház alja~

Régen szántó most parlag. Volt benne pár szőlő. Elég meredek oldal. Valamikor cigányok laktak ezen a részen.

~Laposmák~

Régen szántó volt. Ma itt vannak a bérházak. Déli oldal, szérűnek is használták.

~Macskás, Macska part~

Szőlő és gyümölcsös volt. Napos oldal. Fehér színű, gyenge talaj. Közel van a faluhoz, kijártak ide a macskák.

~Kis völgyeki út~

Földes út, elég meredek. Már nincs meg, felszántották.

~Völgyek, Nagy völgyek~

Régen szántó, ma már csak egy része. Közepes minőségű talaj.

~Nagy völgyeki út~

Földút, elég meredek lejtő. Lefelé menet a kocsi kerekét meg kellett kötni, ezért inkább az öreg úton szoktak járni.

~Völgyek oldala~

Szántó régen és most is. Keleti oldal. Közepes minőségű talaj nem, köves.

~Cinege oldal~

Régen szántó. 1993-tól hulladéktároló.

~Csizmafej~

Régen szántó. 1993-tól hulladéktároló.

~Dögtér~

Parlagos, bokros, fás terület. Az elhullott állatokat itt hantolták el. Községi terület.

~Kása, Kásák~

Szántó volt, most parlag, szőlő, kicsi kertek. Az elnevezésre nincs magyarázat.

~Csetkó alja~

1,5 – 2 hektáros terület. Régen szántó volt.

~Borzlyukcsetkó~

Szántó régen és most is. Az országút felőli részen végződik. Szívesen tanyáztak itt a borzok. Réteges talaj, mészkő és homokkőrétegek váltakoznak.

~Csetkó~

Szántó régen és most is, kis darab szőlők voltak itt régen.

~Csárda udvar~

Kiszakított terület az országút mellett. Az 1700-as években csárda volt ezen a helyen. Az épületnek már nincs nyoma. A domboldalban pince is volt, amit kb. 1975-ben a szövetkezet betemetett, mert veszélyes volt.

~Kenderláb~

Kaszáló volt, a patak el szokta tavasszal önteni. Nem használták, elgyomosodott. Alakja lábra emlékeztet.

~Kenderes~

Régen és most is szántó. Régen többnyire kendert termesztettek itt, ma konyhakertek vannak itt.

~Zsellér földek~

Kis területű parcellák, leginkább zöldséget termesztettek itt. A szövetkezet 1958-ban sajátította ki. Azóta szántóföld, jó termőtalaj.

~Futballpálya~

Kb. 1948-ban létesítették. Azelőtt rét volt.

~Iskolakert~

Régen kert, kaszáló, a háború után gyomos terület. A tanítók itt csemetefákat neveltek és a gyerekeket tanították metszeni, oltani, kapálni.

~Új szőlők~

Régen szántó, a 1930-as 40-es években nagy részét betelepítették szőlővel, amelyet a szövetkezet 1973-ban kiszántott. A tulajdonosok az Öreg szőlőben kaptak szőlőterületet.

~Öreg hegy, Öreg szőlő~

Régen dombos szőlőterület, most szőlő, a lapos rész szántó. A szőlő talaja fehér, a szántóé barna.

~Sós, Sósok~

Szántó régen és most is. Dombhát és enyhe lejtő. Talaja gyenge, só szemű kőzetek vannak benne, innen ered a neve. A falu felé néző részen van 2 hektáros bokros parlag.

~Temető szőlő~

Régen szántó néhány szőlővel. A szövetkezeti időkben a kiszántott szőlő helyett a tulajdonosok itt kaptak területet, amelyet betelepítettek szőlővel. Egy része még mindig szántó. A temető közelében található.

~Szénégető árok~

Árok a Sós és az erdő között. Szélessége 5 méter, mélysége 2-3 méter. Faszenet égettek itt.

~Kispalota~

Régen és most is szántó, közepén mélyedés, amely be van nőve fűzfákkal. Téglákat találtak itt, amelyek sorba voltak rakva, valamiféle építményre utaltak. A néphagyomány szerint a pálos barátok kolostora volt ezen a helyen.

~Palotai szőlők~

Régen szőlő, ma újratelepített szőlő. Köves, bokros, csipákos, jó szőlőtalaj. Enyhe nyugati oldal.

~Kövecses út~

Összekötő út az erdő és az országút között. Kb. 3 méter széles. A talaja kövecses, homokos.

~Hosszúmeggyes~

Szántó régen és most is. Szokatlanul hosszú földek. Északnyugatra néző oldal.

~Oldalmeggyes~

Szőlő, meggyfák, cseresznyék. Már nagyon kevesen használják ezt a szőlőterületet. A Bikkes árok felé lejt. Volt rajta néhány parlag is.

~Kispalotai patak~

A Kiskúti patak folytatása. A Palotai földeket osztja ketté.

~Lőtér~

Garamkövesd és Bajta határán kb. 1,5 hektáros terület, katonai lőtér. 1935-ban létesítették.

~Mikecs rét~

A Palotai patak mentén kb. 1,5 hektáros terület, régen kaszáló. Mikecs nevezetűek birtokában volt.

~Csücsök~

Szántó régen és most is. Egyenes elég jó minőségű talaj. Több út között lévő terület, több oldallal és csücsökkel.

~Szedermáj~

Szántó régen és most is, egy része be van nőve szederinával és gazzal. Barna, száraz talaj. Neve szederinára utal.

~Község erdő~

A Mester ároktól a Bikkes árokig terjed. Dombszerű akácos a község tulajdona. Minden lakosnak volt benne régen egy része. Ma az erdészet használja. Az erdő sarjról nőtt újra.

~Mesterárok~

A Szénégető árok folytatása, szélessége 5 méter, mélysége 2-3 méter. Az oldala be van nőve bokrokkal. Az árok mellett a tanító földje volt, innen kapta a nevét.

~Kőküszöb~

Köves erdei gyalogúton sziklák voltak, mint kőküszöbök. Ez az egy külön meg van nevezve. 20-30 centiméter magas.

~Kiskúti patak~

Sziklából fakadó forrás, a Kiskút vizét vezeti el. Szélessége 2-5 méter, mélysége 1-3 centiméter. Mindig van benne víz. Oldalai be vannak nőve fákkal, bokrokkal.

~Kiskút~

Sziklából fakad, rajta betongyűrű vasfedéllel. A víz csövön folyik ki, nagyon ízletes és nyáron is nagyon hideg.

~Bikkes árok~

Vízgyűjtő árok a bajtai és a kövesdi határon. 5 méter széles, 4-5 méter mély, az alja keskeny, oldalai be vannak nőve fákkal. Tölgyerdőben van.

~Szállások~

Szántó régen és most is. Kis részen szőlő a meredek domboldalon. Van ott forrás is. Itt települtek le először a falu lakosai.

~Kódúsok~

Bajta és Leléd határán lévő terület az országút mellett. Egy fán Mária kép található. Régen koldusok laktak ebben a völgyben.

~Papkút~

A paplaktól a Prímás erdőbe vezet. Kb. 3 méter széles. 100 méter hosszan mélyedésben vezet. 1965-ben a szövetkezet betúratta.

~Királyos~

Tölgyfaerdő a dombtetőről belátni a lelédi és a kövesdi területre. Kövecses, sziklás talaj, fekete földdel.

~Égetett akácos~

Akácerdő. Kissé kövecses, fekete, jó talaj. Valamikor régen leégett itt az erdő, innen ered a neve.

~Száraz kút~

Egy mélyedés, 5 méter átmérőjű, 70-80 centiméter mély. Valamikor forrás lehetett itt. Csak esőkor van benne víz.

~Vizes pallag~

Vizenyős erdőrész, ritkán benőve kőrisfával. Néha kaszálták is.

~Nagy pallag~

Lapos dombhát, parlag, ritkán álló fákkal. Kaszálónak használták.

~Prímás erdő~

Az esztergomi hercegprímás erdeje volt. Négy község területén terül el.

/forrás: Nagy Endre - Bajta földrajzi nevei/