Mucha Páltól
Visszaemlékezések szerint a község a második világháború után sokat változott. Új lakások lettek építve új utca részek lettek kialakítva és sok új lakos költözött a községbe, viszont sokan a fiatalság közül más falukba költöztek. Ennek oka a munka volt, vagy más községbe nősültek és ott éltek tovább. A régi házakat lebontották és újakat építettek vagy a még jó állapotban lévőket átépítették.
Kiépült a „Süse” egészen az erdőig. A „Kenderesekben” és a „Cigányházak” alatt új utcasorok lettek kialakítva.
Az új iskola helyén valaha szederfák zöldültek és alatta a község lakosainak libái, kacsái tanyáztak.
Régen a lakóházak között kerítések, kapuk nem voltak, az udvarok nyitottak voltak. Ez arra volt jó, mivel az állatokat az utcán itatták, akár maguktól is kimehettek. Erre két gémeskutat használtak a falu közepén. A kutak mellett fából kifaragott vályúk voltak, amiből az állatok ihattak. Ezek a vizek ivásra alkalmatlanok voltak.
A község ivóvíz ellátását a „Kútvölgyi” kutak biztosították. Itt két kút volt, az egyik 1,5 méter a másik 6 méter mély volt. A vödröket könnyen lehajolva lehetett megmeríteni. A lakosság nagy része innét hordta a vizet vállon horoggal egyszerre két kannával. Itt szoktak mosni is. A kút mellett 8-10 méter hosszú fa vályú volt, melyen keresztül állandóan tiszta víz folyt át. A „Kútvölgyi” kutakat minden évben húsvét nagyszombatján délelőtt a tisztlegények kitisztították. Teljesen kimerték belőle a vizet.
A „süsei” részen volt a „Süsei” kerekes kút, ez látta el az ottani lakosokat ivóvízzel. A „Káposztásokban” szintén kerekes kút volt jó ivóvízzel. Későbbiekben már sok udvarban volt saját kút s ezzel megkezdődött az utcai kutak elhanyagolása. Lassan megépültek a házak között a kerítések és a kapuk.
A község sokat változott. A régi épületekből nem marad már csak a templom és a romos plébánia. Eltűnt a fakeresztjeiről híres régi temető és a mostani temetőnek a fele, a zsidótemető ahol jelenleg kaszáló van.
Eltűnt a községi kovács-lak, kanászház. Romba dőlt a régi iskola. A húszas évek végén lebontották a régi községi kocsmát, helyette újat építettek. A harmincas években több hidat építettek a községet átszelő patak fölé. Eltűntek a kutak a főutcáról, csak egy maradt meg. A kútvölgyben új kutat ástak a „Papalatt”.
A község bejáratánál az út bal szélén megmaradt a „Vereskereszt”, a kopjafánál a faluban egy vaskereszt és a „Parton” szintén egy vaskereszt az 1800-as évekből.
A földutakat portalanították és bevezették a villanyvilágítást. Kultúrházat, új ravatalozót építettek. A „Kenderláb” nevű réten sportpályát és öltözőt létesítettek.
/forrás: Bajta község krónikája/