Első feljegyzések
Az első településről 1261-től emlékezik meg a krónika, amikor az esztergomi érsekség birtokában találjuk.
Szent István uralkodása alatt az országba beözönlő sváb származású Hunt-Pázmány nemzetség, akik az Ipoly és a Garam folyó déli deltáján elterülő vidéken nagyobb számú birtokokat szereztek. Később ez a nemzetség elhatalmaskodott, majd az érsekség birtokaira törtek. Így került sor 1295-ben, amikor e nemzetségből származó István, Lambert és Kázmér megtámadták az érsekség bajtai birtokát, ahonnan 40 ökröt és egyéb jószágot hajtottak el.
1311- ben nem csak a Hunt-Pázmány nemzetség ivadékai sarcolták az itteni településeket, hanem messzebbről jött nagyurak is, mint Csák Máté, akit az egyház büntetésül számtalan garázdálkodásért átokkal sújtott. Csák Máté hadai jó tíz évre befészkelték magukat Drégely várába, és onnan dúlták fel az esztergomi érsek birtokait. Csák Máté csatlósa Iborfy István serege 1311-ben pusztította el Bajtát, Szalkát, Kiskeszit, Lelédet, Páldot és Kisgyarmatot. A régi krónikák feljegyzései szerint az Ipoly és a Garam folyó községeit teljesen kirabolta és elpusztította.
Csák Máté uralkodása az úgynevezett "úri tatárok" kora, amely sok gondot-bajt hozott a vidék jobbágy népére, Csák Máté halálával ért véget.
Csák Máté halála után Károly Róbert került a trónra, aki két évtized alatt rendet teremtett az országban, mivel sikerült letörnie a hatalmaskodó főurakat.
1596-ban Pribék Tamás érsekújvári vajda sarcolta meg a települést és családonként 1 kocsit és 1 ökröt vittek el.
/forrás: Bajta község krónikája/