Tavasz
A tavaszi időszak szintén meghozta a lakosságnak a szórakozási lehetőségeket. Vasárnap és ünnepnapok délutánján, ha meleg volt az idő az emberek a házak előtt ülve szórakoztak, közben tökmagot vagy pattogatott kukoricát majzoltak. A gyerekek és a legények a süse bejáratánál kiütőcskét játszottak (labdáztak), viszont a lányok a Mikecs kút mellet lévő téren körbe állva korsót dobáltak egymás kezébe, vagy a falut járták „Búj, búj zöld ág” éneket énekelve. Virágvasárnap a kisze bábuval járták a falut.
Virágvasárnaptól kezdve húsvéthétfőig, fél ünnepként ünnepelte a lakosság, készülődve a nagy ünnepre. Ilyenkor nagy szerepet játszott az énekkar, mivel virágvasárnap és nagypénteken a passiót énekelték a templomban. Nagyszerdán, nagycsütörtökön és nagypénteken este a „Jeremiás siralmait” adták elő.
Nagyszombat délelőtt a tisztlegények az ivó kutat (kútvölgyi kutat) tisztították ki, majd délután ünneplőbe öltözve kettesével járták a falut. Minden házhoz betértek. A házi gazda vagy gazdasszony, tojást, vagy ha tojás nem volt pénzt adott a tisztlegényeknek.
A tisztlányok szintén a falut járták és virágokat gyűjtöttek a templomi oltárok feldíszítésére, készülődve az esti feltámadási szertartatásra.
A gyerekek és a legények már várták a húsvéthétfőt, hogy öntözködni menjenek. A gyerekek már előre elkészített szagos vízzel mentek öntözködni. A legények többnyire csak délután járták a lányos házakat csoportosan, kannával a kezükben. A nagylányokat többnyire a közeli kútnál öntözték meg úgy Isten igazából.
Lassan beköszöntött a nyár…
/forrás: Bajta község krónikája/