Az elmúlt száz év
Bajta 1918-ig a Hont vármegye szobi járásához tartozott közigazgatásilag. Az első világháború után az országhatárok megváltoztak. Magyarország északi részén lévő területeket, vagyis a Duna bal partját, az Ipoly és a Garam folyó déli részét az újonnan alakult Csehszlovák köztársasághoz csatolták.
1936 – 1938-ban a Csehszlovák hatóságok az Ipoly völgyén katonai erődöket építettek az országhatár védelmére. A bajtai határban is volt több ilyen erőd, melyben katonai őrséget helyeztek el.
1938-ban a bécsi döntés alapján Szlovákia déli részét, magyarlakta területét Magyarországhoz csatolták. Bajta község 1938. november 7-én fogadta a megszálló magyar honvédséget. A község felszabadulásának emlékére Bodajk községtől egy hatalmas nemzeti zászlót kapott, melynek az állami címer és ez a felirat volt: „Bajta község felszabadulásának emlékére Bodajk községtől.” A nemzeti zászlót azért kapta Bajta Bodajk községtől, mivel Kovács Ödön volt bajtai lakos e községbe nősült be, s annak révén az ő kezdeményezése volt, hogy Bajtát megajándékozzák.
A magyar hatóság a lakosság részére munkát biztosított, 1939-ben újjá építették a Bajta – Leléd között lévő utat, majd kőfalat építettek a süse bejáratánál az út bal felén. 1939-ben a magyar hatóságok a volt országhatár mentén levő erődöket szétbontotta de a helyük a mai napig megtalálható.
Bajta község 1941-ben az Esztergom vármegye, Párkány járás fennhatósága alá került. Bajtán postaügynökséget létesítettek. Csendőrség és anyakönyv Garamkövesden volt.
A lakosság főfoglalkozása mezőgazdaság volt. A szegényebb nép Szalkapusztára vagy a Kövesedi pusztára járt dolgozni napszámba vagy cselédnek. Voltak olyanok is, akik Dorogra szénbányába vagy a Tokodi üveggyárban dolgoztak. Télnek idején fakitermeléssel foglalkoztak az Esztergomi érsek erdején. A lovat tartó gazdák szintén az erdőn fuvaroztak.
A lakosság egyre jobban érezte a háború hatását és rettegésben éltek. Napról napra kapták a katonai behívókat. A padlásokról elvitték az utolsó gabonát is a katonaság számára.
Bajtáról két szidó családot is deportáltak, Fuchs Izidor és Fuchs Lajos családját. E két családból senki nem tért vissza községünkbe.
Ezen a környéken harcoló magyar alakulatok közül a jól felszerelt Szent László hadosztály teljesen szétmorzsolódott és harcképtelenné vált. A három hónapig álló garami csata a második világháború legborzalmasabb csatája volt. A lakosság a pincékbe rejtőzve várta a harctéri fejleményeket.
1944. tavaszán s Garam és az Ipoly völgyéből a lakosságot kilakoltatták többnyire Ipolyság környékére. Egy hónapnyi kilakoltatás után, április elején a lakosság visszatérhetett otthonaikba. Rettenetes állapot volt. A lakóházakat kifosztották, az állatállományt teljesen kipusztították, sok ház megrongálódott, a határ tele volt lövészárkokkal.
1945. április 4-én Magyarország egész területe felszabadult a német uralom alól, majd május 8-án Németország kapitulált és véget ért a háború.
1945. május 9-én megalakult az új Csehszlovák köztársaság és Bajta község a Párkány járás kötelékébe került. A község lakossága igyekezett beilleszkedni és neki fogott az építőmunkának. Fő feladata volt, hogy a mezőgazdaságot fellendítsék, iparkodtak beszerezni az igavonó állatokat és a gazdasághoz szükséges szerszámokat.
Az 1947-es év ismét nyugtalanságba sodorta az itteni lakosságot. A magyarságtól megvonták az állampolgársági jogot. Bajtáról kb. 10 családot lakoltattak ki Csehországba, viszont 5 család Magyarországra menekült. 1948-ban változott a belpolitikai helyzet és az itteni magyarság visszakapta az állampolgársági jogát, a Csehországba elhurcolt családok visszatérhettek otthonaikba.
1957. április 16-án 14 órakor gyulladt ki az első villanyvilágítás a községben.
1958-ban befejeződött az Egységes Földműves Szövetkezet szervezése. Mivel a parasztság önként nem mondott le földjeiről, a hatóságok kénytelenek voltak erőszakot alkalmazni.
1968-ban társadalmi munka címen bekerítették a temetőt, majd megkezdték a ravatalozó építését.
1971-ben megkezdődött a helyi kultúrház építése. A lakosság társadalmi munka címen ledolgozott 2274 munkaórát.
1973-ban került sor Garamkövesd, Bajta és Helemba Egységes Földműves Szövetkezetek összpontosítására „Virágzás” névvel.
1974. január 31-én megszűnt Bajtán az anyakönyvi kerület és Garamkövesdhez lett csatolva.
1982-ben a bajtai „Družstevník” futballcsapat a járásban a IV. B osztályban játszott.
1987. május 1-én lett átadva a kultúrház melléképülete – konyha.
/forrás: Bajta község krónikája/